2016. április 30., szombat

Nyolcak

A Masterclasst azoknak a fotósoknak találtam ki akik már úton vannak de még pont az a pici hiányzik nekik amitől beindulna  a karrierjük.
Kevesen gondolják át tudatosan de szinte minden a vizuális megjelenítésen múlik...az internet hatalmas piac és ha ki akarod aknázni akkor az embereknek fel kell figyelniük rád.
Az első benyomás döntő...pár másodperc alatt mindenki elhelyez téged a megjelenésed szerint mind szakmailag, mind árkategóriában egy bizonyos helyre...később ezen változtatni szinte képtelenség.
Számtalanszor beszéltem róla mennyire fontos hogy milyen betűtípust használsz és azon belül is milyen szóközökkel, mérettel stb....
A betűtípus amit használsz önmagad prezentálására beszél rólad, és az emberek nagyon jól olvasnak ebben...a megfelelően megválasztott színek hangulatokat keltenek, és ugyanúgy beszélnek rólad. Mindezeket gondosan összeválogatva sokkal könnyebben elérheted a célközönségedet, vagy hogy meg se próbáljanak megkeresni ingyenmunka ajánlatokkal.
A masterclasson első körben ezen akartam segíteni...azt akartam hogy a résztvevők teljes arculatot, szlogent, színeket kapjanak.
Sokan emlegetik a szivatós részt ami igazából a lelassulásról és az odafigyelésről szólt...később mindannyian megtapasztalték ennek a hasznát.
Hiszem, hogy minden lánc annyira erős mint a leggyengébb láncszeme ezért én megkerestem ezt a láncszemet mindegyiküknél és ezt kezdtem el erősíteni.
Tudom hogy vonzóbb egy olyan Workshop ahol pár automatikus beállítással kattogtathattok vagy ahol vállonveregetnek titeket pár ezer forintért.
Éppen ezért a Masterclass nem való mindenkinek.
A Masterclasson napi 6-8 akár 10 órában dolgozunk. Ha nem fotózunk akkor a gép fölött görnyedünk és arulatokat, logókat tervezünk, betűtipusokkal játszunk. Mindezt egy szük baráti közegben jó hangulatban sokszor nevetve sokszor bosszankodva mivel emberek vagyunk.
A hét végre a csapat öszekovácsolódik. Mondhatnám példának az utolsó csapatot akik innen hazatérve azonnal kiállítási lehetőséget kaptak amin felbuzdulva egy vándorkiállítást szerveztek az képeiknek hat városban. Ez lenne a cél.
A következő Masterclass május utolsó hetében indul.....
8 fotóst várok akik meg akarnak indulni és tenni is képesek érte valamit.
8 fotós jön, és 8 barát megy haza...ez már csak így szokott lenni....
várlak titeket szeretettel Egy hónap múlva Spanyolország egyik legszebb tengerpartján a BWS Masterclass következő workshopjára.
Jelentkezni a fotobalassa@gmail.com emailcímen tudtok!
A jegyek a wizzairnél még mindig olcsók! ;)

És a végére pár pillanat az utolsó csapat hetéből! :)

















2016. április 13., szerda

Balassa Workshop 2016. Milyen volt belülről.

Azt hiszem abban kiegyezhetünk, hogy a BWS-t lassan hívhatnánk Takács workshopnak, mert Taki bácsi gyakorlatilag idén levezényelte az egészet egyedül...nem hiszem, hogy nélküle létrejött volna az egész ilyen formában....
Az ArtBázis volt idén a másik támaszunk, és azt hiszem ha Balázs néz fentről, akkor jót mosolygott a dolgon, mert közösen valami nagyszerű dolgot hoztunk létre.
A felvételeket a Credomédiának köszönhetjük, ahogy a linket is az összes előadással!
Az az öt ember aki idén eljött hogy tanítson titeket, letette a voksát valami merőben új és értékes dolog mellett. Rengetegen kerestetek meg utána, és köszöntétek meg, hangoztattátok hogy életetek legjobb workshopja volt. Ezt mindanniyan nagyon köszönjük, így megérte a befektetetett munka.
Sok különleges pillanata volt az idei BWS-nak engedjétek meg nekem hogy kiemeljek párat....
Számomra az egyik legmélyebb élmény Lantos Laci performance előadása alatt volt, mikor Kiss Mariann kérdezte miért nem csinálunk képeket?
Tanácstalanul néztem rá hogy nincs nálam kamera....
Pár perc múlva egy hatalmas táskával jelent meg....
Kérdeztem is tőle nevetve hogy hogyan tud ezzel dolgozni hisz alig bírja el....
Balázs táskája...mondta és lerakta elém.
Zsigerből vágtam rá, hogy nem nyúlok hozzá de aztán mégiscsak kivettem a viseltes Canont.
Mikor kivettem kihullott mellőle egy pici kártya, amin egy ima volt...nem nagyon tudtam mit mondani csak markoltam a gépet és lassan elkezdtem kattogtatni....nagyon fura élmény volt őszintén szólva...
A saját munkámról beszélni nehezebb volt mint gondoltam, zene nélkül nem is ment volna....
Megdöbbentő volt az a segítőkészség amit az artbázis irányából tapasztaltam, meg is állapodtunk hogy a téli csendes heteket itt Spanyolországban együtt csináljuk, és hogy a fotófalun idén részt fogok venni a tanárok közt. Én az gondolom sokat fogunk még együtt dolgozni, mert az értékrendünk egyezik.
Miután lement pár előadás, összeültünk a tanáraitokkal, és arra lyukadtunk ki hogy átléptünk egy határt amikortól ez már nem egy workshop. Letettük egy szabadegyetem alapjait közösen, és jövőre már ilyen formában térünk vissza, több előadóval, olyan tudásanyaggal ami egyedülálló lesz ezen a területen.
Jövő évtől nem lesz teljesen ingyenes a dolog, mivel nem tudjuk így fenntartani.
Az előadások nagyon minimálisan de fizetősek lesznek, ez fedezi majd a kiadásokat amik szóba jönnek egy ilyen komplex rendezvénysorozaton.
Természetesen idén is több irányból támadtak bennünket, de ezt már megszoktuk, és egy cseppet sem zavar minket.
A Spanyol workshopok változtak.
Mostantól max 8 főt fogadok egy hétre, de velük napi 8-10 órát foglalkozom. Nézünk meg közösen filmeket majd megbeszéljük, megismerkedünk művészekkel, természetesen fotózunk is, opcióként lehetőség lesz modellfotózásra Barcelonában, de ami a lényeg az a közös munka, a fejlődés, és hazatérve egy kiállítási lehetőség Budapesten ahogy a mostani Masterclass csoport, az újak is megmutathatják friss képeiket a Spanyol riviéráról, Barcelonáról vagy akár Gironáról....
Ez a melósabb ws program de tervezek nyaralósabbat ami lazább de azért ugyanúgy feljődésorientált természetesen...it több utazgatás, strandolás, esti bulizás szerepel a programok közt.
Az ár megmaradt a tavalyi szinten, tehát 300 euró lesz fejenként ami ha körülnéztek a hazai piacon workshop tekintetében több mint barátságos.
Otthon Júliusban megtaláltok a Más-kép fotótáborban a balaton partján de siessetek mert lassan betelnek a helyek!
Aki jön a fotófaluba az is megtalál, szeretettel várlak ott is titeket beszélgetésre, tanulásra, és egy kis összemosolygásra :)



Végül megköszönöm tanáraitoknak, Baksai Józsefnek, Mucsy Szilvinek, Vékás Magdolnának, Szeklencei Tamásnak, Lantos Lászlónak, és Falcsik Marinak aki beugrott egy rögtönzött de fantasztikus záróbeszédre.
Jövőre ugyanitt folytatjuk a meglévő és új tanárokkal egyetemben.
Tanítunk tovább :)




Az artbázison.

Gyakorlati csapat...


Gyakorlati csapat a Hajógyári szigeten
Ikonikus fotó Magdikával :)


2016. február 25., csütörtök

Mert én én vagyok más nem lehetek.




Gyorsan tisztába teszek pár dolgot mielőtt szó érné a ház elejét....

Akik voltak Spanyolországban, azok észrevették hogy nem úgy tanítok ahogy az a megszokott rendszerben lenni szokott, és nem is a megszokott anyagot nyújtom...
Sokan felhúzták az orrukat, és látványosan szenvedtek, és sokan rájöttek mi zajlik, mi miért van, és óriásit profitáltak belőle...ők alkotják ma a keménymagot....
Az, hogy egyes előadásokra hirtelen bedobom közétek a jegyvásárlási lehetőséget, cseppet sem véletlen vagy esetleges....
Nem igazságos?
Az egész élet nem igazságos!  A filmekben esetleg az...egy ideologizált világ az lenne! De a valóság....az valami teljesen más! 
És mielőbb rájöttök erre annál előbb fogtok tudni haladni mindenben amit kitűztetek magatok elé. Senki nem fog helyettetek semmit megtenni! Sőt sajnálni sem fog senki titeket! Magatoknak kell elérni mindent, és mielőbb meg van ez, annál gyorsabban tovább tudunk lépni, hogy miként lehet ezt kamatoztatni a fotográfiában, vagy a művészetek egyéb területein.
Kifogást mindig mindenre tudnék találni pillanatok alatt, de engem a megoldás érdekel.
Nem azt nézem miért nem tudom megcsinálni, hanem hogy hogyan tudom megcsinálni.
Ez mindennek az alapja amit tőlem tanulhattok....ezért ilyen a rendszer...és ezért nem zavar hogy sokan lemorzsolódnak majd....engem azok érdekelnek akik nem!
Akik eljönnek az előadásokra, mert nekik fogok tudni mit tanítani.
Ők fogják tudni befogadni azt, amit tudok adni, és ők lesznek azok, akik meg fognak tudni indulni és ember legyen a talpán aki meg tudja állítani őket.
Itt már csak az a kérdés te hova tartozol?
Ha akadályokat látsz akkor ez nem neked való....ha lehetőséget akkor köztünk a helyed.
Akáhogy is én nem fogok hazudni.
Vagyok amilyen vagyok...nem vagyok fehérruhás szentfazék. 
Olyan vagyok amilyenre az életem nevelt. 
És azok, akik ezt elfogadták, és kamatoztatták, most egy nagyon összetartó közösséget alkotnak ahova bejutni nem könnyű....ki kell érdemelni....
Hogy menni fog e? 
Én drukkolok, hogy igen, menjen! 
Segítek, hogy menjen...a többi rajtad áll.


2016. február 23., kedd

Hogy is van ez?

Apró dolgok...gyakorlatilag az egész életünk, tekintetbe véve a legnagyobb eseményeket is apró jelentéktelennek tűnő dolgokból áll össze egéssze...
Önmagukban ezek a dolgok elvesznek a mindennapokban, és meglehet néha érdemtelennek találjuk őket hogy megnézzünk egyet egyet közelebbről.
Mondok pár ilyen apró dolgot....
Utoljára hazamentem egy árva fillér nélkül...sokan azt hitték viccelek vagy biztos van nálam hitelkártya. Természetesen volt. De mielőtt megindultam kivettem minden pénzt a számláról és itthon hagytam az asztalon. Kivéve öt eurót amiből kávéztam a reptéren illetve utána a vámház kőrúti Burger Kingben.
Leszállva a gépről elindultam gyalog egy barátomhoz aki 16 kilométerre volt onnan. Nem nagy táv.
A caminon napi 35-40 kilométert mentünk így eléggé hozzá vagyok szokva.
Átvágtam egy kiserdőn, ahol egy angol hajléktalan ücsörgött...beszéltünk pár szót és továbbsétáltam.
Találtam egy csipkebogyóbokrot, gondoltam szedek párat jól jöhet még alapon.
Később buszra szálhattam volna könnyedén bliccelhettem volna (szoktam) de valahogy nem tartottam tisztességesnek ebben a helyzetben így tovább sétáltam.
Készítettem egy kis papírt, "sosem vettem fel stoppost" felirattal és épp ki akartam tenni az elhúzó autók elé hátha valaki felvesz mikor két dolog történt...
Elkezdett esni az eső.
Megállt mellettem egy taxi.
Gondoltam szólok neki hogy rossz parti vagyok mert egy fillérem sincs mikor nagy nehezen megismertem hogy az egyik résztvevő a workshopról. (rettenetes az arcmemóriám)
Igazán megörültem neki mert az eső picit elvette a jókedvemet, és tíz perc alatt bedobott a barátomhoz.
Mikor egy ideje már beszélgettem barátom kocsmájában megszólalt a telefonom és egy kerületi jóbarát (majdnem igazából nyolckeres de mindegy) felhívott hogy hol vagyok és mikor elmagyaráztam rávágta hogy milyen jó pont arra van kocsival bevinne a kilencbe ha szeretném.
Valahogy a jóisten nem akarta hogy megázzak aznap...
Mint ahogy azt sem hagyta hogy az utcán éjszakázzak (igazából tervben volt) vagy hogy egy percig is koplaljak vagy hiányt szenvedjek bármi olyan dologban ami kellemetlenné tette volna az otthoni egy hetemet. Szerintem senki nem értette meg hogy miért volt jó nekem ez a hét így, hogy miért volt rá szükségem hiába mondtam, hogy csak vissza szeretnék találni oda ahonnan indultam.,..picit elfelejteni a művész urat és megkeresni a srácot akit kilakoltattak, utcán lakott, koplalt, csövezett ha épp nem volt másra lehetőség....
kicsit olyan volt mint amikor valaki az előadás után odajött és kezembe nyomott két tekercs filmet...apróság de nagyon jól esett...vagy hozott nekem almát....ezekből látom hogy amit csinálunk működik....van eredménye...minap Girona mellett felvettem egy stoppost...pont oda ment ahova én...
ezek az apró segítségek elviselhetőbbé teszik a mindennapok darálóját....
Pár napja jelentkezett egy BWS tag hogy a tavaszi workshop idején neki pont van egy üres lakása igaz érden, de nekem az pont jó...pont jó hogy kipihenjem magam egy egy nap után a workshopon.
Később az adminok kitalálták a donációs rendszert a workshopra amit nagyon átrágtunk de végül elfogadtuk. Apró dolgok amik megkönnyítik hogy valami nagyobbat tehessünk mindannyian...jó látni hogy vagyunk akik értik és alkalmazzák azt.
Köszönöm annak a taxisnak hogy felvett (direkt nem nevezem meg)
A barátaimnak hogy végig mellettem voltak.
Valakinek aki gondoskodott rólam.
A nyolckerületinek hogy tesó volt.
Az Underground körnek akik megszervezték a találkozót.
Sorolhatnám....jó volt megtapasztalni ezt.

2016. február 21., vasárnap

Balassa előadás: Az erdő.

Sokat gondolkoztam hogy felhozzam e a témát de mivel sokan érdeklődtetek felőle végül úgy döntöttem beszélhetünk róla.
Sok mindenről beszéltem eddig az előadások alatt csak egy témát kerültem gondosan el.
Azt hogy hogyan dolgozom én.
Az hogy kerültem a témát az meglehetősen egyszerű...egyrészről ez számomra egy rettenetesen intim dolog mivel a fotózás nekem szinte egy meditatív állapot amiben mármár ott sem vagyok...párszor leírtam, hogy az egész olyan mint egy nyitva felejtett ajtó amin bejönnek dolgok és én csak megfigyelem...
Másfelől számomra annyira természetes, hogy ez így történik, hogy nem gondoltam érdekelhet valakit is....
Ez a fotográfiának a legintimebb legemberközelibb része ahol gyakorlatilag kikristályosodik a művészet...ahol születnek, teremtődnek dolgok.
Ez a pont az ahol körbeér a vonal és kör lesz belőle....erről beszélni nagyon nehéz.
A hallgatóság dolga sem sokkal könnyebb mert ilyen információk befogadásához nyitottnak is kell lenni.
Azon hogy nehéz beszélnem róla, és hogy intim dolog azon túl tudok lépni, de még akkor is fennmarad egy kérdés...van befogadó közeg egy ilyen utazáshoz?
Megfogom a kezed és beviszlek a rengetegbe....velem tartasz?



2016. február 13., szombat

Visszaszámlálás.



A visszaszámlálás elindult a Második ingyenes Balassa Workshopra!
A Workshop Március 30.-a és Április 6.-a között lesz megrendezve Budapesten.
Régi előadóink mellé újak csatlakoztak, olyan nevek akiket boldogan, és nagyon büszkén látunk a rendezvényen!
Ahogy igértem a mostani nagyobb, szervezettebb, komplexebb lesz mint a tavalyi volt.
Valahogy úgy gondolom hogy valami vagy felfelé halad vagy zuhan! A Spanyol workshopokból is nagyon sokat tanultam, ezt kamatoztatni fogom az otthoni egy hetes fotómaratonon.

A rendszer annyiban változni fog hogy a résztvételt előzetes regisztrációhoz, és egy rövid bemutatkozáshoz kötjük. Tavaly sok üresjárat volt és idén ezt minimalizálni fogom.
Tanáraitok közt olyan nevek szerepelnek mint Mucsy Szilvia fotóművész, Lantos László Tricepsz szinházi és filmrendező, Szeklencei Tamás a Poszterfotó KFT tulajdonosa aki a nyomtatás és a képek nyomtatásra való felkészítésének mestere. Baksai József Munkácsy díjas grafikusművész, és természetesen Vékás Magdolna az archikus eljárások szakértője.
Jómagam két különleges előadással készülök,  illetve gyakorlati foglalkozásokkal.
Még mindig hiszek benne hogy a tudás átadása kötelessége birtokosainak, és ennek szellemében rendezem meg újra Magyarországon ingyenesen a Balassa Workshopot.

A facebookon alakult csoportba be lehet még lépni hogy regisztrálni tudjátok magatokat az előadásokra vagy a gyakorlati foglalkozásokra.
Előadóink mellett ki kell még emelnem Takács Lacit aki ismét hatalmas segítséget nyújt hisz ő fog rendszerezni titeket, kapcsolatot tartani veletek és egyben tartani a workshopot.
Nincs más hátra mint elkezdeni a munkát! Mi ott leszünk, és a maximumot hozzuk. A többi már csak rajtatok múlik ;)



2016. január 28., csütörtök

Miért nem? Avagy miért nem vagy sikeres fotós.



Miért van az hogy nem jön össze a dolog? Miért nem vesznek sehol komolyan? miért nem tudsz előre jutni?
Lássuk vegyük át szép sorjában....
Fogd meg az összes indokodat szépen, az olyanokat hogy : Túl sok fotós van, nincs elég jó gépem, merazsidókillumitaniirányítmindent, a szemét xy engem koppint és neki megy nekem nem, reggelig sorolhatnám...szóval fogjuk szépen ezt mint és hajítsuk olyan messze amennyire csak lehetséges.
Miért?
Azért mert nem igaz!
Ez csak egy gyenge ember kifogáshalmaza azért hogy ne kelljen felelősséget vállalnia önnön már bocsánat de balfaszságáért...a piac nyitott mindenki számára....
Az a baj hogy mire rájössz, hogy te voltál a hibás már késő!
Addig okoltál mindenki mást, hogy mire megvan a megoldás már elment az idő és egy pifulladt álmon ücsörögsz, mert soha az életben nem voltál elég erős hozzá hogy megvalósítsd!
Azt várod mikor csinálja valaki meg helyetted? Majd az egyetem, majd a művészszövetség, majd a galéria?
Figyelj ezek pont mind leszarják, hogy veled mi lesz!
Veled csak TE tudsz érdemben foglalkozni, mert senki más nem fogja megtenni neked!
Minél előbb megvan ez a pont, annál előbb elkezdhetsz haladni az önsajnálat helyett.
Ne kritizálj, okolj senkit azt csak a hülyék csinálják, csak energiát veszítesz vele. Ha valami nem tetszik fordulj el és folytasd az utad, tedd a dolgod...majd ha fent vagy már esetleg visszaszólhatsz, de akkor is csak építő jelleggel...a rombolás a gyenge, tehetetlen emberek sajátja...te építs!
Bármit tűzöl ki magad elé soha ne állj meg...lassíthatsz, pihenhetsz, átgondolhatod de soha az életben nem állhatsz meg!
Ha az utadba kerül valami, kikerülöd vagy átléped de nem hagyod hogy megakasszon.
A saját mentalitásod a legnagyobb ellenfeled!
Ne hagyj semmit holnapra! Az nem garantált hogy még holnap is élsz, ezt megtanultam a saját bőrömön.
Folyamatosan tanulj! Ezt soha ne hagyd abba mert megakadsz!
Mindig maradj nyitott az új dolgokra!
Aki bezárkózik az meghal. Megakad a művészetében nem fog újat alkotni, unalmassá, állóvízzé válik.
Nálam ilyen a tanulás....nem vagyok szimpatikus mert nem szimpátiaversenyre jöttem.
Ha egy hátbaveregetés meg pár ködös Müller Péter idézet kell akkor rossz helyre jöttél.
Lebegni egy illúziólufin hogy még magasabbról zuhanj pofára nem az én utam.
Nálam munka zajlik.
Nehéz, néha kínkeserves de értékes munka és nem üres kézzel mennek haza az emberek.
Célokat adok nekik és utat a megvalósításhoz...a többi már csak rajtuk múlik....a többi már csak rajtad múlik....

A következő ingyenes workshop Márciusban indul Magyarországon.



2016. január 18., hétfő

Fajgyűlölet light.

Nem tudtam hogy sírjak vagy nevessek mikor kedves barátom válasza megérkezett arra a kérésemre hogy vajon a szeretlek magyarország weboldal megosztaná e a kárpátalján élő Magyar családokról készült fotókat és megrázó de pozitív történeteket.
"nem lesz belőle cikk mert szétszednék ugyanis az antiszemiták ugranak a témára" Jött a válasz az oldal fő urától.
Sebtiben pár dolgot leírnék mert azt hiszem nem csak én ráncoltam össze a szemöldökömet a mondat láttán.
Szemita: Sémi népcsoport. (tehát a zsidók)
Anti: ellenes valamivel szembe helyezkedő.
Rakjuk össze...tehát a zsidókkal szembe helyezkedő egyszerűbben zsidóellenes.
Namost nem vagyok ám teljesen hülye tudom mi zavarja az érdekeiket....a képeken vannak cigányok is.
Még az is lehet hogy zsidók is de velük inább a Jeruzsálemi sorozatomban foglalkoztam ám valami fura oknál fogva én egyiket sem kérdeztem meg hogy cigány, zsidó, vagy szuahéli e mivel teljesen egyértelmű volt számomra hogy Magyarok.
lecsatolt Magyar területen élnek Magyarul beszélnek, Magyarul imádkoznak, sőt még káromkodni is Magyarul szoktak. Nekem ez valahogy elég ahhoz hogy tudjam hova rakni őket. 
Az hogy ezen belül ő cigánynak vagy épp zsidónak tartja magát az engem már nem foglalkoztat.
Az hogy 2016-ban Magyarországon egy Magyarországról szóló portál nem mer közzétenni egy kis csoport fejlődéséről szóló cikket akik olyan körülmények között élnek mint ezek a Magyar emberek az egyszerűen gyomorforgató.

Az említett oldal impresszumában ez található:

"Persze mi is sok dolgot fel tudunk sorolni, amit nem szeretünk Magyarországban. De ennek szerintünk csak akkor van értelme, ha mellé tesszük, min és hogyan kellene változtatni. Ha megmutatjuk azokat a jó példákat, amik a nagyvilágban vagy épp itthon, kicsiben működnek."

Akkor anélkül hogy felsorolnám mit nem szeretek Magyarországban had tegyek egy szerény javaslatot. Elsőként azon kellene változtatni ami ott hátul van...illetve lennie kellene....Gerinc! Egy ilyen munkához nem árt ha hiteles akarna maradni az oldal de azt hiszem erről ez esetben érintőlegesen sincs szó.

Mindenesetre ez után elgondolkodtam azon hogy vajon a beregszászi cigánytelepen miért nem úgy fogadtak minket hogy ahogy...fene tudja....






2016. január 16., szombat

Elmerülve

Csukd be szépen a szemed, fújd ki az összes levegőt a tüdődből és engedd a tested alámerülni.
Hagyd elmosódni a határokat, ne keresd a válaszokat, hisz kérdés sem volt.
Villanások, foltok, elmosódott emlékek, hangok, évtizedek árnyékai.

Ez és ehhez hasonló gondolatok indították el a sorozatot amiknek első képeit látjátok.
A látás elemi része létünknek...
Engem a két vége érdekel a dolognak.
A születés és a halál.
A köztes részt a realitás földjén éljük meg ez a két pillanat azonban még az álmok, az impressziók földjén zajlik....
Ezekhez az impressziókhoz próbálok közelebb kerülni színekkel, foltokkal, érzésekkel....



 
    

2016. január 14., csütörtök

Egy átlagos nap a Fehér Nyúlnál Barcelonában.

Kezdjük az elején...mi is az a Fehér Nyúl?

A Fehér Nyúl egy menedékház elrejtve Barcelonában. Aki járt ott nem fogja megmondani hol van, ezért cserébe mindig szívesen látjuk.
Menedékház fotósoknak, művészeknek, olyanoknak akik picit mélyebbre szeretnének látni a felszines dolgoknál.
Egyik központja annak a csapatnak akikkel dolgozom, és én is ide vonulok el ha valami különlegesre készülök. Itt minden és még annál is több adott hogy bármit meg tudjak csinálni az analóg fotográfia keretein belül.
Igazi kis barlang művészeknek.
No de lássunk mi történt tegnap mikor két tanítványom kipróbálhatta magát itt.

Képes beszámoló:

Tanulóinknak kiosztottuk a gépeket így üldögélhetek kicsit mielőtt összerakjuk a vegyszereket :)
És együnk is valamit Roncóval a nyúl gazdájával....
Arab szendvics nem merem megmondani mi volt benne :)
Beérkezett a csapat, elkezdődhet a munka!


Ki kell választani a legjobb képeket :)


Persze sötétben dolgozunk :)


Természetesen vannak eredmények is!


Hazafelé simán eltévedünk és várost nézünk :)
Még késő este is az elkészült képeket elemezzük a földön ülve :)








































Azt hiszem elmondhatom hogy fantasztikus nap van mögöttünk :) És hogy hogyan lehet bejutni a White Rabbitba? Az utcáról semmiképp :) Kell hozzá nemi szerencse ;)

A nyúl oldala a facebookon: KATTINTS IDE kezdetnek nem rossz ha látunk téged ;)

2015. december 4., péntek

2016 Tavasszal folytatódik az ingyenes workshop Budapesten!

Sok minden történt az elmúlt évben de egy valami változatlan, az hogy az ingyenes képzést fotósoknak folytatom tovább.
Látva a résztvevők fejlődését, mind képi világukban mind mondanivalóban nem is tudnám abbahagyni, hisz még csak az út elején járunk. Számtalan köszönetet és kedvességet kaptam amit ezúton is szeretnék megköszönni.
Volt akinek csalódást okoztam és így van rendjén. Nem szupergyógyszer, vagy guru vagyok aki jó mindenkinek, gyógyít mindent....nem lehetek az mert önmagam sem hiszek az ilyenekben...ami mindenre jó az semmire sem jó általában...az én tapasztalatom legalábbis ezt mutatja.
Volt akit megdicsértem mert akkor annak volt ott az ideje mivel olyan fejlődést mutatott ami meglepett...volt akibe "belerúgtam" mert arra volt szüksége, hogy az önsajnálatból vagy a felesleges körökből kiszakadjon. Volt aki felismerte ezt és megköszönte, volt aki sértetten puffogott.
Tudnotok kell hogy ez ilyen....
Miért ilyen?
Mert az élet az ilyen! Aki feladja....aki elhagyja magát...azt lehúzzák mint bukott sz..t a vécén...tetszik e ez nekem? Nem...de ez semmit sem változtat a tényen és így alkalmazkodom ahhoz ami fix.
Az állandó dícséret jót tesz az egónak szép nagy mosolygós öntelt pondró lesz belőle....de én ezekből sosem tanultam semmit...mikor valaki kritizált (alapozottan, jogosan, és ésszel) abból viszont mindig tanultam...persze amikor csinálta meg tudtam volna ölni...dühös voltam rá...haragudtam...hogyne...mert tudtam hogy igaza van és rohadtul bosszantott hogy nem én vettem észre!
Az én workshopomnak ez a veleje....az, hogy őszinte vagyok veletek.
Nem fogom polírozni az egótokat de lehúzni sem foglak titeket sosem....nekem érdekem hogy fejlődjetek, egyre jobbak legyetek mert ebben tudom lemérni hogy van e értelme annak amire vállalkoztam.






Na lássuk hogy fog kinézni a Workshop tavasszal.

Két tényezőn múlik az egész.
Az egyiket úgy hívják hogy Takács Laci, a másikat hogy Falu Gabi.
Ők ketten voltak azok akik az első pillanattól kezdve dolgznak velem a workshopokon hogy miért az kérdezzétek meg tőlük mert épeszű ember ingyen ennyit még nem dolgozott (jómagamat nem sorolom az épeszű kategóriába) A Laci logisztikája és folyamatos segítsége nélkül a gyakorlati ws otthon nem sikerült volna arról nem beszélve hogy olyan ő mint az és angyali oldalam aki mindig kedves mindig türelmes mert nálam sokkal gyorsabban szakad a cérna :)

Gabi aki igyen tudjuk hogy nagyon szép de ezen felül rettentő hatékonyan tud dolgokat nyélbe ütni az ő érdeme volt a H13 akik teret biztosítottak az előadásoknak több alkalommal is teljesen bérmentve!

A workshop csoportba tavaly 500 embert engedtünk belépni amit idén 1000-re fogunk emelni.
A gyakorlati foglalkozások alkalmával több emberrel fogok foglalkozni ezt a számot is szeretném megduplázni.
Több előadás lesz olyan témákban és előadókkal, akik segítségével gyakorlati téren és elméleti téren is óriási fejlődésre lesz lehetőségetek.
Minden előadás regisztrációs linkkel fog működni. Be kell regisztráljatok névvel és ki fogjátok tudni nyomtatni a belépőtöket.
A gyakorlati oktatási regisztráció is pár részletben változni fog. Tudásszintű csapatok lesznek létrehozva külön témákkal.
Áprilisban lesz az egész megszervezve a végén természetesen újra lesz egy hatalmas buli szeretném ha ez rendszeres lenne.
Több szervezet is szeretne becsatlakozni, egyenlőre folynak a tárgyalások egy dolog ami biztos hogy a workshop ingyenes lesz ahogy tavaly megígértem.

2015. november 16., hétfő

Arman zongoraszonettje döglött nyulaknak...avagy...MIVAN?



-Mi fotográfusok vagyunk a képzőművészek legalja...




Magam mondtam ezt több előadáson és tartom is magam ehhez, hisz ez szomorú de tény.
A fotósképzések nagyon sok esetben szorítkoznak arra, hogy kortárs vagy letűnt fotósok képi világát munkásságát megismerjük, és ezzel boldogan el is sétálunk hisz mi már művészek vagyunk.
A művészet valójában egy szakma, ahol gigantikus méretű tudáshalmaz van amiből még morzsákat sem kapnak az emberek.
Egy sikeres alkotó művésznek nem elég ismernie a kortárs művészetet, de meg is kell értenie hogy honnan, milyen úton, kik által, és miért lett olyan amilyen.
Miért "redukálódott" a művészet az absztrakt irányába? Milyen szerepe volt ebben a fotográfiának? Igen volt benne szerepe...
Miért volt szükség arra hogy létrejöjjön a Dada, a Fluxus, majd ezekből a Performance, a kisérleti színház, Happeningek, sorolhatnám hogyan épül fel a dolog...
Szeretném ha végre fognánk magunkat és továbblépnénk a "Képzőművészetek fiúbandájánál" (impresszionisták) és elkezdenénk egy olyan utat ami rávilágít a mostani történésekre mert akár tetszik akár nem ma 2015-ben élünk és a művészet nem állt meg nem rekedt meg hanem ment tovább a maga útján.
Ez a tudás képes kiemelni egy alkotót a tömegből...a tucatfotós itt válik el az alkotótól....
A tucatfotós élete végéig utánozni fog, úgy hogy nem ismeri az összefüggéseket, míg az alkotó teremteni fog.
Hallottam sok demagóg idióta szájából azt, hogy ha a művészetet magyarázni kell akkor az már nem művészet....
Fordítsuk meg...ha nem kell magyarázni akkor az puszta esztétikum...giccs...mint rózsika néni lézergravírozott szentképe a piros fazék felett a konyhában.
Az hogy a művészet az abszolút művészet felé fordult (absztrakt), az egy forradalmi lépés volt és a mai művészetre művészi világra hatalmas hatást gyakorolt. 
Kisérletet fogunk tenni arra hogy átvegyük ezt az utolsó száz évet és megérkezzünk a kortárs művészethez felvértezve azzal a tudással, amivel talán már nem azzal a hozzáállással fogunk közeledni hogy:
-Háezt én is meg tudom festeni vaze
-Ezneművészetezszar
-Haggyámáhogynézmáezki?
És a kedvencem!
-Namostmagyarázzamámegvalakihogyezméművészetbazdmeg?!
Ezt fogom tenni, mert ezek a mondatok elmennek egy Tatabányai kocsmában  egy ötvenes vájár szájából hét feles után, de ha fotográfiával akarsz foglalkozni akkor nem árt tovább látni a bányászlámpánál.

(semmi bajom sem Tatabányával sem a bányászokkal)

Végül pedig nagyon köszönöm a Pécsi Egyetemnek hogy meghívott a művészeti karra, örömmel megyek :)
December 11-én találkozunk Pécsen!



2015. október 21., szerda

Kezdetek és célok.



Az egész workshop ötlet egyetlen gondolatból eredeztethető....
Nem tudnám megmondani honnan jött...egyszerűen belémhasított, és pár perccel később már az alapokat terveztem...napok teltek el, és felállt körülöttem egy csapat akik mintha csak a megfelelő jelre vártak volna, és azóta is dolgoznak velem fáradhatatlanul.
Mi volt a cél?
Olyan jó lenne valami fenkölt szarságot írni erre, de nem lenne igaz....márpedig eddig sem ködösítettem és nem most fogom elkezdeni, hisz az őszinte beszéd alapja az egész dolognak amit létrehoztunk....
Igazából mit akartam?
Csinálni egy olyan workshopot, ami több a szokásos lehúzásnál és ezzel úgy kollektíve beinteni az egész társaságnak, akik beálltak egy semmire sem jó lehúzós workshoprendszerre...szépen felemelni a középső ujjamat, és olyan mélyen a pofájukba tolni hogy a tarkójukon ragadjon a lenyomata.
Ezért volt ingyen...ezért lesz ingyenes a Magyarországi workshop amíg élek.
Meguntam a hazugságokat...meguntam hogy hazudnak nektek, de leginkább azt untam meg, hogy ti hazudtok önmagatoknak....émelyített az a hazug illúzió amit magatok köré emeltetek, taszított az a lufi amit felfújattak veletek ...
Ki akartam pukkasztani, el akartam pusztítani mindent, hogy valami olyat építsetek aminek szilárd alapja van...tudtam én hogy háború lesz...tudtam hogy kevesen lesztek akik ki merik durrantani a lufijukat de ezekért a kevesekért csináltam...a többiek sértett táncba kezdenek oltalmazón védve a lufit mert másuk sincs....
Gondolkodó embereket akartam kinevelni, és álmomban sem gondoltam, hogy ennyien lesztek akik merik felvenni az eszmét, és elindulni egy saját önálló úton...
Nem azért vagyunk csapat mert egy az utunk....
Nem azért vagyunk csapat mert egy a célunk...
Azért vagyunk csapat mert fel merünk állni és kilépni a nyájból....szembe merünk menni az uniformizált moslékkal amit letömnek a képzelt fotósok torkán.
Nem vagyok több mint ti, de veletek vagyok.
Nem sokat ígérhetek, de azt megígérem, hogy olyan maradok mint amilyennek megismertetek.
Nyers, őszinte, kíméletlen, kritikus, magas elvárásokat támasztó tapló. Inkább ismerjetek ilyennek mintsem építsek egy hamis szobrot, amihez hozsannázhattok míg én a háttérben röhögök rajtatok....
Olyan csapat állt fel amire, akikre kivétel nélkül büszke vagyok...azért is hogy résztvehettem a létrehozásában, és arra is hogy tagja lehetek. 
Már szerveződik a következő workshop magyarországra....természetesen ingyenes lesz és komplexebb mint az előző....több előadó, több előadás, és sok gyakorlati oktatás vár rátok 2016 tavaszán. Minden évben feljebb fogom emelni a lécet. Célom már nem egy sima workshop hanem egy olyan rendezvénysorozat létrehozása, ami alapjaiban érinti és remegteti meg a szakmát. 
Szeretném megragadni az alkalmat hogy a webemet feltörő, és a workshop információkat törlő emberekhez is szóljak pár szót.
Nem fogok megállni.
Nem fogunk megállni.
Azt gondoljátok hogy veszélyes vagyok a szakmára?
Az is vagyok. 
Azok vagyunk.


2015. október 15., csütörtök

Megalkuvás nélkül.





A csendes hét szervezésével kapcsolatban rengeteg kétségem volt egy dolgot illetően.
Tegyük fel, persze csak fikció, valós szereplők nélkül, hogy találkozom azzal az eberrel aki a csendes héten a vezetőtök lenne...vezető meditációban, lelki gyakorlatokban stb.
Palotájába belépve minden vallás szereplője, istene, prófétája jelen van...mosolyog ganésa, halkan kattognak a kaballista szimbólumok, az afrikai szobornak testartása farönkre emlékeztet, krisna fuvolázik, mandalák zavarják szemem, sziddhárta csendben ücsörög, míg jézus fáradtan pihen a kereszten.
Nehezen fogom vissza grimaszom szinpadias megjelenése láttán...
Leülünk beszélgetni...mesél mindenről...energiákról, aurákról, asztrál utazásokról,...ja bocs beleásítottam?
Míg beszél folyamatosan a szemébe nézek és békésen rágózom
Rámnéz....
-Te nem hiszel nekem -mondja mosolyogva
-Persze hogy nem- felelek... de nem is ez a lényeg....a részletek érdekelnek...az anyagiak...üzletet kötni jöttem...
Testartása azonnal megváltozik hangja tisztább lessz.
-Hogyne! Akkor számoljunk! -vágja rá és máris pörög a film mi, mennyi, hol, stb
Nem bírom ki egy kis mosoly nélkül nyugtázni hogy milyen könnyen besétált és magára zárta a csapdámat.
Az emberekből darabok lesznek, a szent dolgokból ráfordított idő, a lótuszvirágillatból egy penészes pénztárca fáradt illata.
Hazatérve feleségem kérdi hogy ment....
-Ahogy vártam...kamu az egész...felelem.
-Nem hiszem hogy a teremtőnek tetszik hogy ilyen varázslókat akarsz az embereknek hívni...
-Az még csak egy dolog de nekem sem tetszik...
Később mikor ültem a tóparton a hegyekben és körbeölelt az a csend és időtlenség rájöttem hogy itt egy guru, varázsló, stb csak zavarna...egyszerűen minden adott hogy egész legyek és minden több csak elvenne belőle.
Az elcsendesedéshez elég a béke amit a hely ad...a fejlődéshez elég egy jó csapat, pár ember akik egyszerre vannak jelen, együtt élik át...minden más csak hókuszpókusz ami eltereli a figyelmeteket.
Egyetlen embert fogok hívni hogy ha valakinek mégis lenne olyan kérdése amit nem tudunk feloldani, és az az egy valaki egy fiatal református lelkész lesz.
Azt akarom hogy ez az egy hét fotózással egybekötött elcsendesedés valóban hozzon valami újat.
Új gondolatokat, megváltozott perspektívát, egy olyan hetet amikor eltávolodsz a világtól és közelebb kerülsz önmagadhoz...ehhez leginkább önmagad tükrére van szükség. Az a csapat aki ezen részt vesz nem fog többet eltávolodni egymástól...szoros barátságok fognak kötődni, erős szövetségek...
A mókuskerékből kiszakítva sosem fogod többet ugyanolyannak látni a dolgokat mint előtte...minden meg fog változni...tudom...emlékszem még rá milyen volt.

Az időponton változtattam.
Január 8-15 között lesz az ecsendesedés, az ünnepek után.

2015. október 14., szerda

8 O X Y G E N




Imádom a matematikát...had magyarázzam el miért nyolc.
A nyolcas szám a fibonacchi számsor hatodik száma...a hatos szám a legkissebb tökéletes szám.
Emellett a nyolcadik elem az oxigén.
Az oxigén ami a növekedés elmaradhatatlan eleme.

Minden összeállt egy pillanat alatt, mintha nem is én raktam volna össze, hanem csak várt volna rám mikor fedezem végre fel.
No de haladjunk mi a fenét akarok én ezzel a nyolcassal....
A sokadik workshop után könnyebben átlátom mi az amin javítanom kellett, és mi az ami a leghasznosabb, amiben a legnagyobb lökést tudom adni.

Szükségszerű lett, hogy leválasszam azokat az embereket akik nem teljesen kezdő szinten vannak, és csak egy lökés hiányzik nekik hogy elérjék azt amiért dolgoznak...sokszor csak egy komplexebb nézőpont hiányzik. Azt a pici plusszt amit a dolgok háttérismerete, szemiotika, kultúrantropológia, pszichológia, ad azt nem pótolhatja semmilyen eszköz, vagy technika, de ezek ismerete az, ami kiemelhet valakit a tömegből.
Ezzel lehet egy fotót, festményt, vagy bármilyen képzőművészeti alkotást úgy finomhangolni, hogy beszédesebb, több legyen, érzéseket gerjesszen.

A másik dolog ami elengedhetetlen az a helyes marketing, tipográfia, és arculat kialakítása...itt a legkissebb hibán elcsúszhat az egész, és rendszerint el is csúszik.

Maximum Nyolc emberrel tudok úgy foglalkozni, hogy minden kérdésre válaszolni tudjak, mindent át tudjunk beszélni.
A cél az, hogy kialakuljon egy egységes arculat, erőteljes marketing, felismerhető és a fotóshoz köthető tipográfia, a képek komlexebb átgondolása és olyan szemiotikai rendszer használata ami nemzetközi szinten kommunikál a befogadóval.

Egy nagyon komplex elméleti képzésen fogtok részt venni, ahol a fotózás csak kikapcsolódás lesz de természetesen szerepel a programok közt.
A jelentkezés ez esetben bemutatkozással, portfolióval történik, mivel csak nyolc embernek van lehetősége részt venni a workshopon ezért szelektálni fogok köztetek. Figyelni fogom a képi világotokat, jelenlegi marketingeteket, befogadóképességeteket. A nyolc ember aki bekerül egy komplett arculattal, marketingtervekkel, témaötletekkel, és olyan tudásanyaggal térhet haza, ami befolyással lehet a teljes képi világára és végső esetben ez is a cél...

2016 Március 14-21 között szervezem meg a workshopot 8 ember számára.
A jelentkezéseket a portfóliókkal bemutatkozásokkal a fotobalassa@gmail.com címre várom.
Akit egyszer véglegesítettem az többet nem kerül ki a csoportból, tehát ha megtelünk új tag felvételére csak akkor van lehetőség, ha valaki lemondja a részvételt.

A jelentkezéseket ezennel megnyitom a Master Class előtt.

A Master class árai megeggyeznek a két előző workshop áraival, tehát 300 euro amiben a szállás illetve az helyszínen való utazgatás benne foglaltatik.